A járványidőszak alatt diákok nem látogathatták az egyetem tetején lévő műholdas állomásunkat. Egyre inkább az a fejlesztési irány, hogy a bent lévő eszközöket otthonról elérve tudjunk kísérletezni. Hardver hibák esetén tanáraink voltak segítségünkre akik be tudtak jutni az egyetemre. Nekik köszönhetően a januári viharban leszakadt kábelek is javításra kerültek. Az idei Távközlési Világnap külön szekciója foglalkozott az űrtávközléssel, mi sem szerettünk volna lemaradni. Már januárban elkezdtük tervezni, hogy milyen előadásokkal gazdagíthatjuk a májusban megrendezendő Távközlési Világnap rendezvényét. Szerettünk volna megosztani tapasztalatainkat, fejlesztési irányainkat a szakmai közösséggel. A Távközlési Világnap szervezőivel egyeztetve a szekció előadások korábban felvételre kerültek és azok kerültek levetítésre a Világnapon. Tartogattunk azonban meglepetéseket is a virtuális tér résztvevőinek a konzerv előadások mellett élőben jelentkeztünk be az állomásunkról, prominens vezetők köszöntő előadásait követően engedtük útjára ballonjainkat, melyet szintén online lehetett követni. Bár a konferencia résztvevői a ballonok landolását már nem várták meg, de itt jeleznénk, hogy minden általunk indított ballon megjárta a 20 000 méteres magasságot és visszakerült állomásunkra.
A Távközlési Világnap előadásai megtekinthetők itt:
Szakkollégiumi tagjaink a hagyományokat követve több előadásban adtak számot az elért eredményeikről, kutatásaikról. Fábián Anna, Varga Róbert hazánkban elsőként valósítottak meg valós videojel átvitelt a geostacionárius pályán lévő QO-100 műholdon keresztül A műhold több kontinenst lefedő lábnyomában élőknek így hírrűl vitték egyetemünk nevét és e neves alkalmat, hogy így ünnepeljük meg szakmánk nemzetközi ünnepét. A feladóállomás az élő bejelentkezésekor is látható volt. A puding próbája az evés, így nem csak beszélnek az összeköttetés létrehozásának nehézségeiről, de meg is valósítják azt.
Előadásuk megtekinthető itt (08:00-27:15):
Bertalan Máté, Simon András érdeklődése a meteorológia és az űrtávközlés irányában bontakozott ki az elmúlt évben. A LEO pályás műholdak mellett megjelentek az olyan GEO pályán lévő meteorológiai műholdak is, melyek jele szabadon vehető. Ez utóbbiak által szolgáltatott képekkel még adósaink maradtak hallgatóink, de látható hogy újabb fejlesztési irányt is jelöltek ki ezzel a következő évre. A pandémiás időszak rengeteg izgalmat tartogatott András és Máté számára, a saját készítésű fejegység bemérése, vagy a kis zajú erősítő Kanadából való időbeni megérkezése, majd gyári cseréje fokozta az izgalmakat. Bár a kínai és az amerikai műhold vételére fókuszáltak, de időközben már látszott az Eumetsat vétele is izgalmas kihívás lehet.
Előadásuk megtekinthető itt (27:15-43:02):
Pataki Péter, Fekete Tibor meteorológiai ballonok segítségével magas légköri hullámterjedési kísérleteket végeztek, különböző rádiótávközlési eszközök felhasználásával. Olyan kérdésekre keresték a választ, miszerint "működhet e mobiltelefon 20 000 méter magasan?", "milyen messziről lehet egy felbocsájtott LORA eszközt detektálni?". Túl a rádiófrekvenciás kísérleteken komoly konstrukciós tapasztalatokra is szert tettek, energia ellátás, thermo egyensúly, megfelelő felhajtó erő biztosítása. Külön ügyelni kellett a légiforgalom biztonságának megőrzésére, valamint a ballonok biztonságos feltöltésére.
Előadásuk megtekinthető itt (48:05:15-1:06:15):
Természetesen köszönet minden SZE-SAT tagunknak és tanárunknak akik az előadókat segítették az előadásaik elkészítésében!
Modeszt Petrovics Muszorgszkijt szellemét is megidézve "Egy kiállítás képei"
Interjú a ballonvadászokkal:
Az archív beszámolók eredeti, magyar nyelvű formájukban olvashatók.
