Per Aspera Ad Astra
Léghajózás előzmények
A SZEPPELIN útja a beltéri héliumos léghajótól a magaslégköri HAPS-elképzelésig.
Miért éppen léghajó?
A meteorológiai ballonokkal végzett kísérletek ösztönöznek minket arra, hogy „magasabb szintre” merészkedjünk. Célunk, hogy elérjük az 50 kilométeres magasságot egy rádiótávközlési eszközökkel felszerelt léghajóval. Az ITU Rádiószabályzata (RR) a HAPS-t (High-altitude platform station) olyan rádióállomásként határozza meg, amely egy objektumon 20–50 kilométeres magasságban, a Földhöz képest meghatározott, névleges, rögzített ponton található.
A hallgatói ötlet 2021-ben született. Amennyiben kitart a hallgatók lelkesedése, és némi támogatást is tudunk szerezni a megvalósításhoz, akkor egyetemünket és hazánkat képviselve csatlakoznánk az egyetemek között megrendezendő nemzetközi versenyhez.
Három fázis
Az Aero Drum Ltd-nél szerzett tudás alapján a tervünket három fázisra bontottuk. Az egyes fázisok tapasztalatai épülnek be a következő léghajó terveibe.
1. fázis
Beltéri léghajó
Maximális hossz: 5 m · Hajtóanyag: hélium
2. fázis
Kültéri léghajó
Minimális hossz: 5 m · Hajtóanyag: hidrogén
3. fázis
Magaslégköri léghajó
Minimális hossz: 16 m · Hajtóanyag: hidrogén
Tervezési alcsoportok
A léghajó összeszerelése komplex feladat, amelyhez a projektben több alcsoport összehangolt, precíz munkájára van szükség.
Ballon tervezés
A megfelelő formájú, térfogatú és anyagú ballon megtervezése, beszerzése, megépítése és tesztelése.
Felhajtóerő tervezés
A megfelelő felhajtóerőt biztosító gáz kiválasztása az adott légtér biztonsági előírásai alapján, valamint a gázpalack és a ballon közti interfész megoldása feltöltéskor.
Rádióvezérlés tervezés
A léghajó térbeli mozgását biztosító rendszer és annak energiaellátása – tervezés, beszerzés, építés és tesztelés.
Hasznos teher tervezés
A küldetéshez igazodó hasznos teher és annak energiaellátásának megtervezése, beszerzése, megépítése és tesztelése.
Reklámfelület tervezés
A megfelelő méretű, tömegű és anyagú reklámhordozó megtervezése, beszerzése és tesztelése, valamint a szponzori logók előkészítése.
Szabályozás
A vonatkozó általános jogi és egyetemi szabályok megismerése és betartatása a léghajó tervezése, tesztelése és üzemeltetése során.
Az első repülés története
Elsőként a léghajó ballonját nyomástesztnek vetettük alá levegővel. A sikeres tesztet követően a vezérlőegység működőképességét vizsgáltuk.
A hasznos teher – a távközlési világnaphoz illeszkedve – egy spektrumszkenner lett, amellyel a beltéri mobil lefedettséget tudjuk ellenőrizni. A szkenner képes a hírközlési hatóság mérőhálózatába is becsatlakozni. A legnehezebb feladvány az volt, hogy a mérőkészülék a lehető legkisebb tömeggel rendelkezzen úgy, hogy a tápellátását biztosító akkumulátort a rendezvény hét órája alatt ne kelljen cserélni. Nem titok: a gyári akkumulátort a repülőgép-modellezésben használt akkumulátorra kellett cserélni.
Elsőként a ballon került feltöltésre héliummal, majd biztonságosan lehorgonyoztuk a léghajót. Ezt követően kerültek fel a vezérlést biztosító rendszerek, majd a hasznos teher, végezetül pedig a szponzorok logói. A léghajó készen állt az első felemelkedésre.
Hogy milyen érzés léghajót kormányozni? Más, mint egy repülőgépmodell vagy drón vezetése – talán leginkább egy tengeralattjáróhoz hasonlítható. A távközlési világnapot követően léghajónkkal átparkoltunk a Mobilis épületébe, hogy minél többen megnézhessék. Másrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy egy feltöltés mennyi ideig és mekkora felhajtóerőt biztosít. Az összegyűjtött tapasztalatok segítenek abban, hogy a jövőben kültéri léghajót is tervezhessünk és megépíthessünk.
